Ezen a délutánon az NK XII-1 csatorna Tiszaföldvár határában levő szakaszára látogattam el.

1 bottal horgászva, hosszú előkés módszerrel horgásztam.

A délután aránylag csendesen telt, erős, viharos szél fújt.

De szélirányban oldalra, egy fix helyre, kiklipszelt damillal horgásztam. A bot egy by Döme Fine Carp 360-as bot volt, a leglágyabb spiccel. Főzsinór 18-as monofil, round kosár, 50cm-es előkével. Hideg vizi és édes ízvilágú etetőanyagot kevertem be, ahhoz pedig minden dobásnál tettem hozzá pár szem csemege kukoricát.

Csalinak kezdetben csontit és pinkit használtam, de kevés eredménnyel.

Este 5 után körül csendesedni kezdett a szél, majd 6-ra teljesen megállt. Kifeszült a víztükör. Gyönyörű látvány volt.

A törpeharcsákat megunva elhagytam az élőcsalit. A csemegekukorica folyamatosan eltűnt a horogról, ezért csaliként apróbb pelleteket kezdtem használni csalitüskén, de továbbra is hosszú előkén.

Észrevettem, hogy óvatos, de határozott mozdítások kezdtek jelentkezni. 1-2 korai bevágást követően elkezdtem többet rávárni. Egyszer csak határozottabb húzásokkal jelentkezett életem egyik legszebb kárásza.

A hal visszanyerte szabadságát!

Újabb óvatos kapással egy szép dévérkárász jelentkezett, de sajnos ezt követően mennem kellett, hiszen az érvényben levő szabályok szerint 8-ig még haza is kellett érnem. Remek peca lett a végére, sosem felejtem el. Galériában még van pár másik kép is.