Végre valahára, annyi esős és hideg nap után eljött a nyár, az élménypecák igazi ideje. A Körös még mindig piszkos és medrén kívül van, így fiammal egy jó kis tavi pontyozást terveztünk el és a Kunság Tavát vettük célba Fegyverneken.

Jártunk már itt elég sokszor, jó hely, szép halak és kb. délig árnyékban is van a nagy nyárfáktól a bejárattal szembeni part. Fél kilenc körül érkeztünk meg a tóhoz.

Kissé meglepődtem, hiszen a tó partja korántsem volt tele, 3-4 álláson horgásztak talán. Némi félelem fogott el a sok nyárfaszösz láttán, de azért annyira nem volt vészes a helyzet. A szokásos nyitómozdulat alkalmával, amikor vizet merítettem vödrömbe, meglepve tapasztaltam, hogy a tó vize még mindig hihetetlenül átlátszó, tiszta, zavarosságnak semmi jele. Ez annak tükrében mondom, hogy az előző hétvégéken megejtett horgászatok alkalmával ennél mind a tiszatenyői Gulyató, mind az tiszakécskei Anver Tó vize sokkal sokkal zavarosabb, zöldebb és ezáltal gusztustalanabb volt. Ez valószínűleg köszönhető a korlátozott nyitva tartás miatti kisebb nyomásnak is.

Felszerelés: alapvetően én 2 bottal, fiam pedig 1 bottal terveztünk horgászni, több stratégiával indítva. Ebből az első időszakban 1-1 bot valósult meg, köszönhetően a kapások intenzitásának, de ne szaladjuk ennyire előre… Nálam a jól bevált 3,45 méteres Silstar X-Performance botom volt, 0.23-as monofil főzsinór, elhagyós szerelék, 35grammos by Döme Vario Method Feeder kosár (kissé átalakítva, ami a előkerögzítést és a gumikúp rögzítését illeti), 0,08-as fonott horogelőke és 10-es Korda szakáll nélküli horog. Orsó: Okuma Longbow 40-es, nyeletőfékes. Fiamnál Leeda Concept GT bot, 3,6méteres hosszban, 20-as monofil főzsinórral, elhagyós 30grammos Carp Zoom method kosárral, 0,08-as fonott horogelőke és 10-es Korda szakáll nélküli horog. Orsó: 40-es Linea Effe, nyeletőfékes orsó. Az elvben használni tervezett harmadik bot szerelékeként egy erősebb, amúros szettet állítottam össze: 0,25mm-es főzsinórral, 30grammos pellet-feeder kosár és 8-as Mivardi szakáll nélküli horog, a bot maga egy 3,9 méteres Nevis Vanity volt, rajta egy by Döme Carp Fighter 6000 nyeletőfékes orsó.

Etetőanyag: alapvetően 3 stratégiával készültem. Ez elsőszámú stratégia methodozás Dovit Magic Method Pellet Ananász-Hal mikropellettel. Második tervként próbálgatni terveztem a vajsavas íz világot is, ehhez Dovit Fluo-Vit Method mixet kevertem be vajsavas ízesítésben. Amikor megláttam, milyen tiszta a víz, ezt a stratégiát igazából nem is láttam túlzottan esélyesnek, hiába volt a víz már elég langyos hozzá. Harmadik stratégia lett volna egy mézes-pálinkás etetőanyag és nagy mennyiségű szemes anyag keveréke (kukorica, tigrismogyoró). Ezt végül nem kevertem be sem…

Mint mondtam, elsőszámú stratégia methodozás volt. Az első bedobásomra egy botgörbítős kapás válaszolt, de hamar leakadt. Második dobásnál már visított a nyeletőfék is, de újra leakadt a hal. Fiam közben egy nagyon szép keszeggel nyitott a horgászatát, amelyet hamarosan követett az első pontya is.

Nem igazán volt sem szükség, sem idő a harmadik botot összerakni, mert szinte minden dobást füstölős kapás követett, azonban nekem az első 3-4 ponty továbbra is minden alkalommal leakadt. Fiamnál közel sem volt ennyire rossz az arány, nagyjából minden negyedik hal maradt le.

Sokat törtem a fejemet, hol lehet a hiba, hiszen teljesen azonos típusú horoggal horgásztunk.

Úgy gondolom alapvetően a sok leakadás oka a gerincesebb botomban és a vastagabb főzsinórom alacsonyabb nyúlásában és ezáltal rugalmatlanabb mivoltában keresendő. Ez számomra ismét egy tapasztalat és tanulság volt, erre a következő alkalommal figyelni fogok, amikor szakáll nélküli horoggal fogok horgászni.

A kapások dél körül meglassultak, csatasorba állítottam a harmadik pálcát is, de a pellet feeder kosarat long cast method kosárra cseréltem és bentebb dobáltam a vajsavas etetővel párat – teljesen eredménytelenül, bár azért nyárfaszöszt sikerült vele kellő mennyiségűt összeszedni. Annyira, hogy míg a 2 másik bottal a parttól 20-25 méterre dobálva egész nap egyetlen egyszer sem dugult el a spicc, addig a Vanity különösen nagynak mondható spiccgyűrűje a második kitekerésnél eldugult. Itt be is fejeztem a bentebb dobálgatást, mert sem a spiccemet nem kívántam eltörni, de egyébként is 2 körül teljesen megálltak a kapások, mintha eltűntek volna a halak, és immáron teljesen mindegy volt, mit töltöttünk a method kosárba és azt hová dobtuk be. Ezért kockáztatni kár lett volna. A vajsavas fluo-vit mix valószínűleg az átlátszó víz miatt inkább riasztó hatású lehetett.

A 3 botból már 2 össze volt szerelve, amikor „minden mindegy” alapon a maradék mikropelletet elhorgászván a Silstar botot a Carp Zoom Feeder Competition Hot Spice 8mm-es method bojlival csaliztam fel és olyan vagy kapást produkált , hogy a nyeletőféktől megszaladó damil egy jó nagy gubancot csinált a dobra. Szerencsére a hal meglett, búcsúzóul megmutattam ezt is a kamerának, és ment vissza a tóba, mint ahogy mindegyik hal előtte, a damilt pedig sikerült kigubancolni (bár azért szerintem ezt a 40 méternyi szakaszt jobb lesz ha később levágom majd róla, mert azért a gubanc nyomai megmaradtak). Délután 3 körülre a nyárfaszösz mennyisége és a hőség is kezdett elviselhetetlenné válni és hazaindultunk.

Ennek ellenére ezt a napot sosem felejtem el, több hasznos tapasztalattal lettem gazdagabb és ennél is fontosabb, hogy a fiamnak ez a horgászat egy elég szép emlék lett, amikor először, de nem utoljára megelőzte a tanítóját. Ez számomra korántsem kellemetlen, büszke vagyok az általa elért eredményre, lesz ez még ennél is jobb! 😉

Ennek ellenére egy hihetetlen délelőtti pecában volt részünk: fiam 6 pontyot terelt partra, ezek 1 és 3 kg közötti súlyúak volta, míg én csak 4-et, de abból a legnagyobb egy 8-9 kg körüli példány volt. A horgászat során többféle csalit kipróbáltunk, de alapvetően az édes csalik működtek. A nyerő csali egyértelműen a Stég 8mm-es ananászos Smoke Ball-ja volt, de adott halat a Dovit 8mm-es ananászos wormballja (első pontyom) is és az utolsó halat pedig (mint fentebb is írtam) a Carp Zoom Feeder Competition Hot Spice 8mm-es method bojlinak köszönhettem.

Egyszóval igazi élménypeca volt, ahol nem kellett igazán agyalni, variálni csak jól érezni magunkat és húzni a vízisertéseket.

Galéria: