Ezen a héten a fegyverneki Kunság tavát látogattam meg. Idén még nem horgásztam itt, egy áprilisi horgászversenyt leszámítva. Reggel érkeztem fél 8 körül. A tónak az árnyékos túloldala teljesen foglalt volt, a bejárati oldalon, bejárattól balra a négyes álláson tudtam kipakolni, amit igazán nem bántam, mert egyrészt közelebb volt, másrészt pedig itt még nem tudtam soha sem horgászni, ez az állás mindig foglalt szokott lenni. Tőlem balra erősen akadós rész található, jobbra mellettem nem horgászott senki ezt és a viharos (balról jobbra fújó) szelet figyelembe véve kézenfekvőnek tűnt, hogy methoddal középre és kissé jobbra kitérve fogok egy sávban kereső horgászni. A tó vize szép tiszta, a parttól távolodva hirtelen mélyül, az állás pedig tulajdonképpen egy nádnyiladék, mindkét oldalról erős nádas veszi közre, így a másik bottal pedig a nád tövénél szerettem volna amúrozni. Alapvetően így kettő, botonként eltérő stratégiával és többféle etetővel készültem: a method kosaras bottal kb. 45 méterre állítottam be az etetést (klipsz) és először kukorica alapú gyümölcsös fluo színű etetőt alkalmaztam, alapozó etetés nélkül. A másik botot a nád tövétől 1-2 méterre helyeztem el és spombbal alapozó etetésként 2 kilónyi zöld, amúrozó főtt kukoricát és fél kiló főtt kendermag keverékét szórtam be hozzá. Csaliként methodra popupokat kínáltam fel csalitüskén, a kukoricás etetésemen pedig 3 szem kukoricát lebegtettem meg, illetve oldódó nagyméretű, zöld amúrozós fermentált pelletet, mindkettőt hajszálelőkén. A délelőtt kevés eseménnyel telt el, így maradt idő a közelben horgászó pecásokkal beszélgetni, tapasztalatot cserélni. A délelőtti kapásokra jellemző volt, hogy többet kellett várni. Az első órában 2 szép kárászt fogtam a methodos boton a gyümölcsös etetővel.

Így váltottam halliszt alapú gyümölcsös etetőre, amit egy 8mm-es füstölős, ananászos popuppal társítottam. Ez a kombináció megtörte a csendet és az első szép ponty landolt a matracon!

A környéken elég nagy csend volt a déli órákban, örültem, hogy azért ez a hal legalább jött.

Ekkor már sejtettem, hogy ma ezen a tavon a halliszt alapú etetőké lesz a főszerep, ami a method-ot illeti. Pár újabb bedobást és kapástalan percet követően bekevertem egy újabb etetőanyagot, amely egy kifejezetten erősen hallisztes alapú sötétzöld színű volt. Csalik terén először a sötétebb színvilág felől indultam és egy fekete színű fokhagyma-mandulás csalit szúrtam a csalitüskére. Nem volt rá kapás.

Az újabb halat egy az etetőanyag színével szinte teljesen megegyező, de az előzőtől világosabb színű fekvő bojli hozta, igaz kifejezetten sokat kellett a kapásra várni. Látván a trendet, ezt követően a világosabb színű csalik felé vettem az irányt. Először egy 8mm-es füstölős, epres popuppal társítottam, ami újabb pontyot eredményezett. Az újradobás azonban nem adott halat. Ismét élénkebb csalit raktam fel, egy narancssárga, fűszeres ízesítésű popup, de hal ebből nem lett.

A nádszéli etetésemen közben nagy csend honolt és tejsavas-ananászos etető és büdös etetőkukorica keverékét kezdtem el felkínálni pellet feeder kosárban, ami mellé először 3 szem tejsavas kukoricát, később 2 szem ananászos tigrismogyorót lebegtettem hajszálelőkén. Eredménytelenül.

Az újabb halat egy gyömbéres (fluo-sárgás-zöld színű) 8mm-es popup adta methodon.

Ezt követően a rikító színű csalikat próbálgattam, amiből egy élénk rózsaszínű dumbell nagyon gyorsan egymás után hozott 2 újabb pontyot.

Ezt követően valami nagyobb jószágot akasztottam szintén ezzel a csalival, amit erővel kellett (volna) a tőlem balra található akadós résztől távol tartani. Ez sajnos nem sikerült, a szerelékem bánta. Így szünet, szerelés következett. Ez a viharos szélben nem volt könnyű feladat.

A nádszéli etetésemen a délután során újabb stratégiát próbáltam ki. Vízközt próbáltam keresni a halat. Folyamatosan szórtam 2-3 szemenként zöld etetőkukoricát, szinte folyamatosan hullott a kukorica befele, miközben rápróbáltam a fokhagymás gumikukoricára egy extra hosszú,kb. 60 centis előkén és csalitüskén meglebegtetve. Pár bizonytalanabb mozdítás ebből a módszerből volt egész nap ezen a boton kizárólag, de hal így sem lett ebből sem.

A methodos botomon a szerelést követően érezhetően óvatosabbak lettek a halak, az elmúlt 2 óra pörgése alább hagyott és egyre több óvatos maszatolást kellett kivárni, amíg meghúzták a pontyok a csalit.

Egy halnál így is kiakadt a horog, míg egy másik meglett. A végén a kisszemű fokhagymás gumikukoricára itt is rápróbáltam, de végül összesen 2kárásszal és 6 ponttyal zártam a délutánt és a napot. Volt egy gyönyörű, botgörbítős kapásom a végén még, de nem akadt meg. Összegezve azt mondhatom, hogy ez a víz kifejezetten egy olyan víz, ahol hallisztes etetővel nagyobb sikereket lehet elérni és ahol ezen a napon az élénk rózsaszínű csali és a method módszer minden más próbálkozásomat lepipálta. C&R.

Galéria: