Ismét szombat, ismét verseny, nem tudtam ellenállni a kedvenc egyesületi tavamon rendezett megmérettetésnek. A múltkori verseny emlékei élénken éltek még bennem. Az akkori sorsoláskori hellyel szembeni, a tó másik oldalán található sarokban sorsoltam helyet, amelyről korábban azt tapasztaltam, hogy a tónak ez a sarka sekélyebb a parttól még jó pár méterig. Ezt hozzáadtam ahhoz a dologhoz, hogy a víz meglepően meleg volt már (23 fokosnak mértem a partnál közvetlenül), így nem reméltem túl sok jót a kinti felmelegedett résztől (sőt ennek tudatában az egész versenytől), a mélyebb benti részekre koncentráltam. Spombbal gyorsan kialakítottam egy főtt magokkal és natúr baby corn pellettel etetett helyet a parttól 30 méterre. Ugyanebben a távolságban kiakasztott klipsszel horgásztam meg az egyik bottal az etetés sávját, néha előtte az levő részt. A másik bottal pedig az etetéstől a sziget felé eső irányban, egy vonalban keresőztem, hol kint, hol bent. Mindkét boton method kosár, változó előke méretekkel. Az első dobásra jött egy szép ponty. Remek kezdés. Az első 2 órában remek, pörgős pecában volt részem, de nem kizárólag az etetésről húztam a halat. A fel-feltámadó viharos szélnek köszönhetően nem tudtam kellően egy helyre koncentrálni az etetést, ennek ellenére a tónak ezen sarkán megfigyeléseim szerint remekül álltam.

Az idő elteltével egyre kisebb halakat fogtam, aztán 10 óra magasságában beütött a krach. Teljesen megálltak a halak a fenéken a táplálkozásban. 4 féle etetőt próbáltam a verseny folyamán: édeset, halasat, tejsavasat, csípős fűszereset. Finomítottam a szereléken, vékonyabb előke, kisebb horog. Semmi nem használt. A verseny végére egyértelművé vált, hogy a halak elemelkedtek a vízfenéktől. Vízfelszíni horgászattal lehetett volna folytatni eredményesebben, de arra alkalmas szerelék nem volt nálam sajnos.

Összegezve: az egyes számú bottal 2 pontyot fogtam, a kettessel 1 pontyot fogtam. Összesen 7 db kárászt fogtam (a teríték fotóról az egyik hiányzik, visszaugrott a kis csibész, mire elkészítettem az első képet), amelyekből többen voltak szép nagy példányok és egy gyönyörű koi kárászt is elkaptam a parttól kb. 10 méterre, megszínesítve napomat. Összesítésben 5,7kg halat fogtam és hatodik helyen végeztem. Hogy ez milyen munka eredménye volt, azt azzal tudnám érzékeltetni, hogy a mellettem ülő horgásznak egyetlen kapása volt egész délelőtt (hal nem lett belőle). Tanulság: a method waggler úszómat legközelebb ne hagyjam otthon…

Lábjegyzet: eredményhirdetést követően a tó egy másik részére továbbálltam, jobb helyet remélve. A délelőtti helyemre délután 3körül érkező horgász úszós szereléssel fogott 2 amúrt, 1 pontyot, 2-3 kis harcsát… Hát ennyi. 😀 Fentebbi tanulság megerősítve.