Erre a napra csak egy szimpla rövid délelőtti pecát terveztem nyitástól 11-ig, de előző este 11-kor láttam meg facebookon, hogy horgászverseny lesz kedvenc egyesületi tavamon. 4 napja rakták ki a facebook oldalukra, és mivel éppen nem néztem meg célzottan az utóbbi 4 napban az oldalukat, így erről az infóról most pont jól lemaradtam. Nem készültem, élőcsalim sem volt otthon, de hát lesz ami lesz alapon reggel felkeltem és gyorsan összepakoltam a cuccost. Mire odaértem pont 1 hely volt még kiadó, a tó bal túlsó sarkát kaptam, ahol horgásztam már 1x-2x, de tudtam, hogy a tó bal fele mindig kétesélyes. Amikor lepakoltam, láttam meg, hogy igencsak erős halmozgás van a területemen, sőt kifejezetten a partmentén a szélében vannak a halak! Jó jel, ez pont jó lesz itt nekem! Igyekeztem olyan gyorsan összeállítani a szereléket, amilyen gyorsan csak lehet, de így is a versenyt indító kürtszót követő 50 perc elteltével volt bent mindkét botom szereléke a vízben. Közvetlenül magam elé kezdtem horgászni, ami gyorsan meghozta a sikert és egy gyönyörű kárásszal nyitottam a napot. A versenyre tekintettel nem nézegettem, hogy melyik halat milyen sorrendben fogtam meg, ezért most nem nagyon fotóztam. 2 halat kiemelnék: az egyik a legnagyobb halam volt a nap folyamán a maga 3,175 kg súlyával, a másik pedig egy nagyon csúnyán sérült szájú hal, amit le is fotóztam, annyira felháborított. Szegény halnak konkrétan végig volt szakítva a szája, bár már úgy látszott, hogy gyógyulófélben volt a seb. Nem tudom mi okozhatta, de még mindig gyakran látok horgászokat durva szerelékkel pl. 4-es horoggal és 35-ös monofil damillal horgászni, aztán pedig rángatják kifele a halat vele. Ez az a módszer, amiről el tudom képzelni, hogy ilyen maradandó károsodást okoz. Nagyon sajnáltam szegény halat. Én most is 14-es horoggal és 0.14-es fluorokarbon előkével horgásztam és tökéletesen ki tudtam vele szedni a 3 kilós pontyot is. Persze picit több időbe telik, mire az ember rendesen kifárasztja vele a halat, de ugye a sporthorgászatban pont ez az egyik legjobb rész. Igaz később durvítottam, és váltottam 0,10-es fonott előkére, mert a kapások intenzitása azt már megkívánta.

A partszéli kezdeti lendület alább hagyott, a halak beljebb húzódtak a vízben. Mentem utánuk. Az igazi „buli” az etetőanyag váltást követően indult be, amikor az addigi halas etetőmet kukoricaalapúra váltottam. Határozottan ez az etetőanyag működött most jobban, ami azért furcsa, mert a tavalyi évben határozottan egy halas etetős tónak ismertem meg. Az idén úgy látszik ez megy jobban. Legalábbis tavasszal.

Az új etetővel több halat is fogtam, de verseny végéhez közeledve a halak óvatosabbak lettek. A kapások a bedobást követően egyre több idő elteltével, és egyre finomabb mozdítások formájában jelentkeztek. Bár szinte minden bedobást mozdítás követett, hal egyre kevésbé lett belőle, a verseny végére teljesen leálltak a halak. Rendkívül élvezetes verseny volt, amelyet végül 11,78 kg-os összfogással zártam, és így az ötödik helyen végeztem. Összesen fogtam 5 db pontyot, 4 db kárászt és egy 1 db keszeget. Nem sok versenyen indultam eddig, de eddig ez a legjobb eredményem, és büszke vagyok, hogy becsülettel megálltam a helyemet. Ha időben értesülök a versenyről és felkészülten érkezem, valamint ha az elejétől azzal a kukoricás etetővel horgászok, akkor többet is foghattam volna. De a „ha”, az csak „ha” marad, utólag könnyű okosnak lenni. Mindenesetre a következtetéseket levontam, és azok tudatában tudok készülni a következő versenyre ezen a tavon.